Bristol-i nyelviskolák



Anglia dél-nyugati partján, a walesi határokon fekszik Bristol a nagy kikötőváros. Az Avon folyó torkolatában fekvő város kiemelkedő szerepet játszott a transzatlanti kereskedelem fejlődésében.

Innen indult az Újvilágba 1497-ben John Calbot, és itt építették meg 1843-bn az első óceánjáró csavargőzöst, az S.S. Great Britain-t. Az S.S. Great Britain a világ első vasból épült óceánjáró gőzhajója 32-szer hajózta körül a Földet, mielőtt 1886-ban végleg kikötött a Falkland-szigeteken. Bristol Anglia legrégebbi kereskedővárosa, III. Edwardtól kapta meg a grófsági jogú város rangját, s rajta kívül akkoriban ezzel csak London rendelkezett.

A normannok itt is várat és katedrálist emeltek, polgársága gyorsan gyarapodott, szép épületekkel gazdagították városukat, különösen a rabszolga kereskedelem fellendülését követően, amelynek Liverpool mellett itt volt a legnagyobb forgalma. A virágzó és gazdagodó város volt a bor-, a dohány-, és a XVII. században a rabszolga kereskedelem legjelentősebb központja Nagy Britanniában.

Kikötő és repülőgépmotor-gyár miatt Bristolt súlyos bombatámadások érték a második világháború alatt. Az újjáépült városközpont a háború utáni városvezetők célkitűzéseit tükrözik: a dokkokat átköltöztették Avonmouth mélyebb vizeire, a régi kikötő épületeit pedig átalakították kávéházakká, üzletekké, galériákká, így új arculatot kapott a folyópart.

A város legérdekesebb része a Broad, King és Corn utcák körüli Régi negyednek nevezett belváros. A forgalmas fedett piac átnyúlik a Corn Exchange (gabonatőzsde) épületébe, amelyet 1743-ban építettek. Előtte négy XVI-XVII. századi bronz emelvény található, a híres Bristol Nails. A kereskedők ezen számolták le az áruért azonnal fizetendő összeget.

A jórészt újjáépített Wine Street új házai mögül kiemelkedik a St. Mary-le-Port tornya, mellette az ugyancsak a második világháborúban elpusztult St. Peter’s Church maradványai, amelyet műemlékként tartanak számon, emléket állítva a háború bristoli civil áldozatainak.

A kockaköves King Street körüli házak között található az a XVII. századi fagerendás Llandoger Trow fogadó, ahol a hagyomány szerint Alexander Selkirk elmesélte hajótörésének történetét Daniel Defoe-nak, akit ez a Robinson Crusoe c. regény megírására ihletett, amely 1719-ben jelent meg nyomtatásban.

Bristol Katedrálisát szokatlanul lassan építették. 1298 és 1330 között viszonylag gyorsan haladt az építkezés, ekkor készült el a kórus. A kereszthajó és a torony 1511-re épült fel, de a főhajót a viktoriánus kor építésze, újabb 350 év után fejezte be, így meglepő és humoros középkori faragások változatos sokaságában lehet gyönyörködni a katedrálisban.