Ausztrália egy hatalmas szigetország, mely Indonéziától és Pápua Új-Guineától délre helyezkedik el. Az angolok fedezték fel mintegy 200 évvel ezelőtt, akik fegyenctelepnek kezdték használni, majd az idők változásával a helyi település 23 milliós nemzetté nőtte ki magát.

Az ország területének nagy része sík, kopár és rendkívül ritkán lakott.

Ausztrália a "leg"-ek földje, hiszen a legősibb, legcsodálatosabb, legegyedibb és legváltozatosabb földdarab bolygónkon. Területének egyharmada a Ráktérítőtől északra, a trópusi éghajlati övben, kétharmada pedig attól délre, a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Nagyságát tekintve a Föld hatodik legnagyobb országa, azonban Ausztrália az egyetlen, amely egy egész kontinenst és a hozzátartozó szigeteket önállóan kormányoz.

A népesség nagy része a keleti és a délkeleti partok mentén él. Ezeken a tengerparti területeken az éghajlati adottságok is különfélék. Messze északon nedves, párás, trópusi, a keleti és nyugati partvidéken meleg és mérsékelt, míg a déli partvidéken és Tasmániában hűvösebb az éghajlat. Ausztráliában a nyár meleg, helyenként forró, a tél pedig aránylag enyhe, a havazást pedig nem nagyon ismerték, de a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előfordul Sydney és Melbourne környékén a magasabban fekvő területeken néhány centis hó.

Egyedülálló növény- és állatvilága gyakran ámulatba ejti az idelátogatót. Több nemzeti parkja van, amelyekben találunk esőerdőket, sivatagokat, hegyvidékeket és part menti dűnéket egyaránt. Még mindig a legváltozatosabb kontinensen vagyunk.

AUSZTRÁLIA ÁLLAT ÉS NÖVÉNYVILÁGA

A kontinens elszigeteltségéből adódóan, a növény- és állatvilág a többi földrésztől teljesen elkülönülve fejlődött. Gondwana őskontinenséből Ausztrália és Antarktisz együttesen vált le, majd sodródott déli irányba. Az elmúlt 45 millió év során az ausztrál kontinens az Egyenlítő irányába sodródott, melynek következtében éghajlata felmelegedett és szárazabb lett. Körülbelül 35 millió évvel ezelőtt a hűvös, nedves éghajlatú harmadidőszak sűrű erdőségeit az eukaliptuszfa kezdte felváltani. Ezen időre tehető tehát az első eukaliptusz erdők megjelenése. Ezek a növények azonban a legkülönfélébb viszonyok mellett is képesek voltak az életben maradásra, így olyan élőhelyeket tudtak meghódítani, amelyeket más növényféleségek uraltak.

Az ősi növények és azok térhódítása még mindig fellelhető a természetben. A szűk és árnyékos völgyek déli lejtőin (Ausztráliában az északi oldal a napsütött!), sok helyen megtalálható az antarktiszi időkből származó óriás méretű páfrány. A dél-keleti partvidék eukaliptusz erdőinek lombkorona alatti szintjét szintén ősi pálmafajták, a Cycadok alkotják.

Az elszigeteltségből adódóan, az őshonos állatfajok is teljesen eltérő fejlődést mutatnak a földrészen. Hasonlóan az eukaliptuszok térhódításához, az erszényesek is a legkülönfélébb élettereket népesítették be. Az első erszényes kenguru megjelenése feltehetően 15 millió évvel ezelőttre tehető. A kenguruk méretben és biológiai adaptációjukban is rendkívüli változatosságot mutatnak. Míg a trópusokon élő faja például fán él, addig legtöbb rokona a száraz bozótosokban ugrándozva érzi otthon magát. Az egyedi állatvilághoz tartozik még az Ausztráliában honos kacsacsőrű emlős és a hangyász sün is, valamint a kontinens trópusi területein élő, hatalmas méretű ragadozó is, a sósvízi krokodil.

Az idő haladtával, a világméretű felmelegedés következtében a gleccserek megolvadtak, az óceánok vízszintje pedig fokozatosan emelkedni kezdett. Amint a jelenlegi szintet elérte, Új Guineát és Tasmániát a szárazföldtől végleg elválasztotta. Az elöntött tengerparti síkságokat a korallok színes világa váltotta fel, kialakítva Queensland állam partjainál a Nagy-korallzátonyt.

AUSZTRÁL NEMZETI PARKOK

Az ausztrál nép óvja különleges természeti értékeit. Ez tükröződik kormányprogramjában is. A globális felmelegedésnek jelentős hatása van Ausztrália természeti környezetére, településeire, iparára, az ország infrastruktúrájára és gazdaságára. Ausztrália tudatában van a globális felmelegedésnek, valamint az egyre növekvő ózonlyuk adta feladatnak és határozott lépéseket tesz az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának, illetve azok hatásának csökkentésére mind az energiaipar, a közlekedés, a környezetgazdálkodás és az erdőgazdálkodás területén.

Az ausztrál nemzeti parkoknak is egyik fő feladatuk az ősi, Gondwanai kontinens idejéből fennmaradt növények védelme. Ezeket a területeket mára az Egyesült Nemzetek Szervezete a Világörökség részeként tartja nyilván. Az országban 145 védett tengeri övezet van, amelyek összterülete 38 millió hektár.

A Nagy-korallzátony Queensland állam területén 2 000 km hosszan, 35 millió hektárnyi területen terül el a kontinens észak-keleti partszakasza mentén. A korallzátony a Fraser-szigettől északra, egészen a York-foki-félsziget csücskéig húzódik. Számtalan tengeri élőlénynek nyújt otthont, turisták millióit vonzva.

A Kakadu Nemzeti Park az északi részen, Darwintól 120 kilométerre keletre, 2 millió hektárnyi területen terül el. Amellett, hogy ez a természetvédelmi terület változatos élővilággal rendelkezik, a gazdag természeti erőforrásoknak köszönhetően már legalább 25 ezer évvel, de valószínűleg már 60 ezer évvel ezelőtt is emberek által lakott terület volt.

Az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park 132 566 hektáron terül el Ausztrália szívében. A park területe mai napig az őslakos Anangu törzs tulajdonát képezi. Számos nevezetes geológiai képződmény található itt, melyek legismertebbike, törzsi nevén az Uluru és a Kata Tjuta sziklái. Angol nevén az Ayers Rock, maga a szikla 342 méter magas, kerülete pedig 9,4 km. Bár az éghajlat igen száraz és sivatagos, a hüllők rengeteg fajtája őshonos itt, mint például a sivatagban oly gyakran előforduló aprótermetű Gecho, vagy a nagyobb gyíkszerű Guana is.

Uluru egyben a világ legnagyobb monolitja, az aboriginal kultúrában számos hiedelem fűződik nevéhez. Uluru és környéke évezredek óta az ott élő bennszülött népek kultikus, kulturális és kereskedelmi központja.

TÉNYEK AUSZTRÁLIÁRÓL

Összterület:
7,7 millió km2
Lakosság:
23,5 millió fő
Pénznem:
Ausztrál Dollár (AUD )
Legmagasabb pont:
2 228 m Mount Kosciusko, NSW
Legalacsonyabb pont:
15 m Lake Eyre kiszáradt medre, SA
Leghosszabb folyó:
3 370 km, Murray-Darling folyó
Legmelegebb hely:
Cloncurry, QLD (+53 fok)
Leghidegebb hely:
Charlotte-hágó, NSW (-23 fok)
Észak-déli kiterjedése:
3 180 km
Kelet-nyugati kiterjedése:
4 000 km
Legészakibb pontja:
York-fok, QLD
Legdélebbi pontja:
Wilson-fok, TAS
Legnyugatibb pontja:
Steep point, WA

AZ AUSZTRÁL ÁLLAMOK

Az Ausztrál Államszövetség 1901-ben jött létre és minden tagállamnak saját kormánya és parlamentje van.

Queensland állam területe a York-foki-félsziget trópusi esőerdőitől a kontinens mérsékelt éghajlatú övezetéig terjed, partvidékét a Nagy-korallzátony szegélyezi. Területileg az ország második legnagyobb állama, népesség szempontjából pedig a harmadik, fővárosa Brisbane. A turisták egyik kedvelt paradicsoma, hiszen az év bármely szakában kellemes az időjárás. Az ausztrálok maguk között Sunshine state, azaz a Napfény államnak is nevezik.

New South Wales, Ausztrália legnépesebb állama, fővárosa Sydney. Ez egyben az ország legnagyobb, legnépesebb városa és egyben az első európaiak által alapított település. Az Olimpiai Játékok színhelye volt 2000-ben és mind a mai napig az ország gazdasági életének központja. Egy igazi nyüzsgő metropolisz, gyönyörű tengerpartokkal. Sydney kikötőjének hídja, a Harbour Bridge és az Operaház, az ország nemzeti jelképei, repülőtere pedig az ország legnagyobb nemzetközi légikikötője, de ennek ellenére, mégsem lett az ország fővárosa!

1911-ben ezen állam területén jelölték ki az ausztrál államszövetség fővárosának, Canberrának a helyét az Australian Capital Territory, avagy a Fővárosi Területet, véget vetve a rivális városok, Sydney és Melbourne versengésének. Annak ellenére, hogy területe kicsi, a Parlament, Nemzeti Könyvtár, a képtár, a legfelsőbb bíróság épülete és a háborús emlékmű sok látogatót vonz ide is.

A hat szárazföldi állam közül Victoria állam a legkisebb, ugyanakkor a második legnagyobb lélekszámú állam, illetve a legsűrűbben lakott terület. Fővárosában, Melbourne-ben, Ausztrália második legnagyobb városában rendezték az 1956-os Olimpiát. A város híres lakóinak sport iránti szeretetéről. Minden év novemberében itt rendezik meg Ausztrália legnagyobb lóversenyét, a Melbourne Cup-ot, valamint nyár végén a rangos Austral Open teniszbajnokságot.

Ausztráliától Tasmániát és a környező szigeteket a Bass-szoros választja el. Tasmania fővárosa Hobart, amely az évente megrendezett Sydney-Hobart jacht- verseny végállomása.

South Australiát egy magánvállalkozó alapította, ahol csakis telepesek és nem elítéltek telepedtek le. Az Adelaide Fesztivál, melyet 2 évente rendeznek az állam fővárosában, ismert nemzetközi kulturális esemény.

Western Australia területe körülbelül akkora, mint Nyugat-Európáé, ám lakosainak száma meg sem közelíti Nyugat Európa lakosságát. Az állam csupán két millió lakosának több, mint 70%-a a fővárosban, Perth-ben él. Perth a nyugati part ékszerdoboza. A rendezett és tiszta város sok európai turista kedvelt nyaralóhelye.

A Northern Territory nagyobb, mint Franciaország, területének körülbelül kétszerese, ennek ellenére csak 200 000-en lakják. Fővárosa Darwin, belső területének központja pedig Alice Springs. Elsősorban természeti értékei miatt látogatott turistahelyek, itt található az Ayers Rock és a Kakadu Nemzeti Park is.