Europa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs 1041 m magas.

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja

Miért vonzó úticél Írország?

Írországban kitűnő lehetőség van arra, hogy egy izgalmas kultúrájú környezetben színvonalas oktatásban vegyen részt.

Az írek barátságosak és híresek vendégszeretetükről. Az emberek vidámak, énekelnek, táncolnak, viccelődnek és nagyon szeretnek beszélgetni.

A szabadidő eltöltésére számtalan lehetőséget kínálnak: golf, horgászat, lovaglás, túrázás, kerékpározás. Az írek rajonganak saját egyedülálló gael sportjaikért, mint a gael futbal és a hurling. Aki nézőként részt vesz egy ilyen meccsen az megízlelheti az igazi ír hangulatot.

Írország bővelkedik a kulturális örökségekben. Számtalan történelmi emlék található, amelyek között akad olyan is, ami régebbi mint az egyiptomi piramisok.

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer.

Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje van, ebből 26 alkotja az Ír Köztársaságot.

Természet

Írország az Ír sziget déli, középső és észak nyugati részén terül el. Ásványi kincsekben szegény. Gazdaságára jellemző volt az agrárgazdaság – az állattenyésztés, tengeri halászat és a mezőgazdasági termékeket feldolgozása, melyet mára megelőzött az ipar. Az Európai Közösséghez való csatlakozása után gazdasága erőteljes fejlődést eredményezett.

Éghajlata óceáni, enyhe téllel, sok esővel, a párolgás gyenge, gyakoriak a viharos szelek. A folyók bővizűek, a mocsarakat lecsapolták.

Lélegzetelállító tájakban gyönyörködhetnek az ide látogatók – Cliffs of Moher sziklái, a Fermanagh tavak vagy a Giant’s Causeway az „Óriások Átjárója” mellett megannyi vár és kastély.

Növényzet

A tőzeglápos területeken számtalan vízinövény él, a gyapjúsás, harmatfüvek a nyáron folyton virágzó lápi virágok, mohafélék és cserjék. A füves növényzet, a sok rét mindig zöldell, ezért kapta a „smaragdsziget” jelzőt.

A nagyobb nemzeti parkok mesebeli hangulatot árasztanak az ősfái között mindent borító moharéteg, a zuzmók, a hatalmas levelű páfrányok ember nagyságú levelei között futó patakokkal.

Állatvilág

Leggazdagabb a madárvilága. A partvidék különböző madárfajok költőhelye. Ritka fajok is élnek itt a természetvédők munkájának eredményeként, mint a lund, lumma, sirályhajsza, csüllő, csér, szulák, bukdosó vészmadár, üstökös kárókatona, ritka grönlandi lilik, amelyek megfigyeléséhez látogatható madármegfigyelő-helyeket létesítettek a turistáknak.

A sziget belsejében több mint 300 faj él. A tenderparton fókák, rozmárok, delfinek örvendeztetik meg a turistákat. Az ír vizekben körülbelül 70 halfaj él. Legfontosabb a lazac és a pisztráng. A vízpartok állata a vidra. A nyest, nyuszt és a hermelin sem ritka.

Szárazföldi állatai közül a szarvas, róka, szürke mókus, vadnyúl az elterjedt. Haszonállatuk a birka, kevésbé a szarvasmarha, amit a a jellegzetes ír juhászkutya terel-őriz. Az írek lovas nemzet, máig kultusza van a lótenyésztésnek.

Nemzeti parkok Írországban

Castle Caldwell Nemzeti Park
Doneraile Wildlife Park
Dublini Nemzeti Botanikus Kert
Peatland World - Lápvilág
Wexfordi madárrezervátum

Tények Írországról

EU-csatlakozás időpontja: 1973.január 1.

Népesség: 3 78 900 fő

Terület: 70 273 km2

Lakosság nemzetiségi összetétele: kelta eredetű ír 99 %, egyéb 1 %

Lakosság vallási összetétele: 93% római katolikus, 3% anglikán

Államforma: parlamentáris köztársaság

Hivatalos nyelv: ír és angol

Pénznem: euro (EUR)